1. Rejtély

r.

Előre meredve, kihúzott, egyenes vállal és háttal álltam, miközben a hajamat a szél tépte. Kezemben a telefonomat szorongattam és vártam legjobb barátnőmre, Holly Smith-re, hogy felvegyen a házunk előtt. Ma ő volt a sofőr, én pedig, aki büntetlenül élvezhette az éjszakát. Egy nyári estéhez képest, amit vízpart közelében terveztünk eltölteni, elég hideg volt. A rövid nadrágom, ami épp takarta a fenekemet, most kényelmetlenül kicsinek tűnt, a fél vállas póló pedig, ami a fél vállamat és mellkasomat szabadon hagyta, már nem is tűnt olyan jó választásnak. – Hol vagy már? – motyogtam szememet forgatva és a lábammal egy helybe toporogtam.
- Hé, cica! Elvihetlek egy körre? – szólt át a lehúzott ablakon keresztül Holly, ahogy megállt a padkánál.
- Na, végre. – emeltem égnek a tekintetemet, ahogy bemásztam a régi Volkswagen anyósülésére. – Azt hittem már sosem érsz ide.
- Ne legyél morcos. Cigi a kesztyűtartóba, kávé melletted. – mutogatott a kezével, ahogy besorolt a forgalomba. Bekötöttem magam, előre hajoltam és miközben elvettem a kávémat, rágyújtottam egy cigire. Jól esően szívtam bele egymás után többször is. – Csak ne hamuzd le az ülést. – pillantott rám egy fél másodpercre.
- Mi tartott ennyi ideig? – kérdeztem, egy nagy korty után.
- Rosszalkodott a kicsike. – simított végig a kormányon.
- Mondtam, hogy le kéne már cserélned. – vontam vállat, majd a kezemet kinyújtva az ablakon, lepöcköltem a cigi hamuját.
- Én meg mondtam, hogy nem mindenki teheti meg, hogy új kocsit vesz magának, ha a régi egy kicsit gonoszkodik. – pillantott rám szúrós szemekkel.
- Mindegy. Csak érjünk oda és legyen jó a buli.
- Garantáltan az lesz. – kacsintott rám. – A srác, akihez megyünk állítólag az egész vízparti házat csak a buli kedvéért átrendeztette és hozatott minden olyan jó dolgot, amitől jól tudjuk magunkat érezni.
- Egy gazdag nyomi? – húztam fel a szemöldökömet.
- Inkább gazdag, helyes srác. – nevetett fel.
- Akkor eddig miért nem hallottunk még róla?
- Miért, mindenkit ismersz New York-ban? – kérdezett vissza reflexből.
- Nem, de a társaságból általában igen. – egy halvány mosoly féle kúszott az arcomra, de ahogy eszembe jutott hány ismerősnek és ismeretlennek keltem már az ágyában, az elmúlt pár hónap elteltével, rögtön el is komorodtam. Nem vagyok büszke magamra.
- Amúgy meg, azért nem ismerjük, mert nem rég költözött ide a húgával.
 - Aha, szóval ez egy házavató buli? – húztam el a számat.
- Állítólag a bulit a lány szervezi, de kaptam olyan infókat is, hogy a srác. Szóval ebben sem vagyok biztos.
- Hogy hívják őket? – kérdeztem, majd egy utolsót szívva a cigiből, kipöcköltem a csikket az ablakon.
- A lányt Catharinának, a srácot pedig rejtély.